Az alvó embernek nincs szüksége útlevélre, mert az állomban nincsenek határok, se távolságok.Álom, kikapcsolódás összevonja az iránytű pontjait,az Észak találkozik a Déllel, a Kelet a Nyugattal. A kutató szellem karosszék világa összefoglalja a Keleti Nyugatot, a török Ultima Thulet. Tehát mi a legnagyobb egyetemes álom ? Biztos az , hogy hiszünk a halálon túli életben, a hit ezen a világon túl egy új, furcsa, végleges, más. Ilyen idő-álmok léteznek Juhani TUOMINEN temetési szobáiban, várva a végleges szobákat. A szobák máris üresek lehetnek, elhanyagoltak, mint az eltűnő emlékek, de az idő a bentlakó. Nem lehet sürgős elérni a nagy végtelent. A várakozás a zöld halotti lepelben egy olyan álom aminek nincs látható célja. Azok, akik már elmentek, föltették az összes erejüket a mindenható időre, ugyanakkor az élőknek az idő hoz kisebb jutalmakat. A naplemente fénye elbűvölő sárga, bíbor és türkiz színek játékát eredményezi a fehér stukkó falon. Tuominen színharmóniája szintén kezdet nélküli és végtelen. Ismétli önmagát, forog, mint az égbolt a tengelye körül. Ugyanakkor minden kép egy akció, olyan, mint egy lehelet, egy tapasztalat pillanata, ami nem visszahívható, de emlékezetben tartható.