Az alkotók munkáiban a tér és a mozgás, a labilis térhelyzetek és dimenziók festői megfogalmazásai számtalan kérdést vetnek föl a szemlélőben, köztük a legfontosabb a merre, hová kérdése. Az autópályák, hidak, száguldó gépkocsik, szakadékok, a tenger szokatlan nézőpontból láttatja a világot, melyben a dekoratív színek lüktető, sokszor kedélyt borzoló, de mégis egységes képfelületet képeznek. A dőlt, ferde horizontok, az éles képvágások, a fordítottnak tűnő perspektíva a nézőt egy légi-bemutatón résztvevő pilóta szemszögéből látott világba helyezi. A szemlélő szédül és kavarog, a képek egyszerre vakítanak és harmóniát sugallnak, a mélység megragadja, magával rántja a nézőt s alkotót egyaránt.
Ha ez közöttük emocionális azonosulással társul, ez lesz az igazi kérdésre a válasz.