Negyvenéves munkássága során a bábjátszásban rejlő új művészi és technikai lehetőségeket kutatta. 1918 és 1958 között tizenkét bábszínházat épített, a hordozható amatőr színpadoktól a legtökéletesebb állandó, marionett és szimultán játéktechnikára is alkalmas, kombinált színpadokig. 1925-ben Párizsban telepedett le. Az ott élő magyar képző- és iparművészekkel 1929-ben létrehozta az Arc-en-Ciel Bábszínházat. Nem kötötték magukat egyetlen bábmozgatási módhoz sem, minden előadáshoz más és más anyagot és technikát alkalmaztak. Új stílusú előadásaik nemzetközi sikereket arattak, az Arc-en-Ciel a modern európai bábjátszás legfőbb kísérleti műhelye lett. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon az Arc-en-Ciel Bábszínház Madách Imre Az ember tragédiájának első francia nyelvű bemutatójával a színházi szekcióban aranyérmet nyert.
A különböző rendszerű árnyjátékfigurák, zsinóros, billentyűs és összecsukható marionettek, maszkok és az absztrakt mozgású figurák különféle variációi kísérletező pályájának kiemelkedő eredményei. Blattner Géza törekvései arra irányultak, hogy bebizonyítsa a bábművészet létjogosultságát, elismertesse jelentőségét. Céljául tűzte ki a XX. század első évtizedeiben oly gyakran felmerülő élő-színházi probléma: a színpadi naturalizmus zsákutcába jutásának megoldását. |
