|
| |
|
|
| |
A DVA VANNAK
ÉTANT DONNÉS
- A tihanyi echo -
CSORBA SIMON László festő- és grafikusművész (BP.) |
|
| |
|
|
|
| |
 |
| |
| Galéria megtekintése |
| |
|
Csorba Simon a kortárs magyar művészetnek egyik nagyhatású, eredeti gondolkodású és a vizuális művészetek konvencionális határain átlépő, megnyilvánulásai következtében egyik figyelemre méltó alakja. Művész, aki tehetségét nemcsak a vizuális műfajok hagyományos keretei között, hanem azok határterületén is kiteljesítette. Tevékenysége jellegzetesen azt a nemzetközi érvényességű tendenciát teszi hazánkban is szemléletessé, amelyben a kifejezésmódok, valamint az inspirációk és a jelentések sokféleségének eredményeként a művészet érv anyaga is a legszélsőségesebben differenciált kulturális és akár tudományos kiterjedésekben gyökerezhet. Amelyek kellő éberség és szorgalom esetén lehetővé teszik, hogy maga a művészi tevékenység azután ezt a szélsőségesen diffúz tárgyi és szentimentális-spirituális érv anyagot egységesítse, rendezetten érzéki -anyagi minőségűvé változtassa.
Csorba Simon Budapesten született 1943. szeptember 6-án. Kaposváron, a Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem hallgatója volt 1962-1964 között. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, 1964 - től 1969-ig. Orvosi tanulmányainak befejezése előtt választotta a művészi pályát. A Művészeti Alapnak 1975-ben lett a tagja. A Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségbe 1980-ban grafikusként és festőművészként nyert felvételt. Mestereinek Martyn Ferencet, Swierkiewicz Róbertet tartja.
1969 őszén meghívták kiállítani a Műegyetemi Klubba, a Galéria 11-be és e budapesti tartózkodás után gyakorlatilag már nem is tért vissza Pécsre.
Munkásságában a 60-as évek második felének rövid ideig tartó figuratív időszaka után az évtized vége felé geometrizáló tendencia érvényesül grafikáin.
A hetvenes évek második felében keletkezett cinkmaratásokon raszteres mezőkkel, hálófelületekkel komponál. A nyolcvanas évek második felében egyrészt csurgatásos kompozíciókat, ún. irányított kalligráfiákat hoz létre, másrészt sajátos pontozásos technikával kísérletezik. Pontokat vagy apró vonalkákat választva rajzi és festői alapelemekként, sajátosan pulzáló "firkamezőket", festett "rezgéskomplexumokat" vagy figurális kompozíciókat alkot. A respirationizmus nevet adta ebben az időszakban ennek a stílusának, mivel e meditatív firkák strukturális sajátossága a "lélegző" ritmus, keletkezésük egymásutánját pedig egy "firkaút" folyamatos realizációjának minősíti.
A kilencvenes évek első felében művészetét egyre inkább a figurativitás jellemzi. Álló, lépő vagy futó alakokat, lovakat és lovas képeket rajzol és fest. Figuratív falképet tervez. Művészetében jelentős szerepet játszik az 1984-ben indult szupermaratoni sportolói tevékenysége. "Futóművésznek" minősítve önmagát, eddig hat Művészeti Expedíciót hajtott végre, melyeken a hátizsákjában magával vitt viaszosvásznakra vagy papírhengerekre az útját dokumentáló "firkautakat" készítette. Ars poeticája szerint az útját kereső művész előtt felsejlő Szellemi Utak lehetőségeit veszi számba, másrészt arra utal, hogy számára a különböző utak egymásra rétegződő ötvözetében az Út maga a lényeg. Futóművészi teljesítményei Miroslav Mandi szerb konceptuális művész vándorút-akcióival rokoníthatóak, a művészeti és a sporttevékenység összefonódása pedig az író-festő Román György alakját és tevékenységét idézi fel.
A tervezett kiállítás az említett művészettörténeti értékű tények, körülmények feltárásával, az életmű meghatározó műtárgyainak és cselekményeinek bemutatásával, mintegy negyven műtárgyon és dokumentumon keresztül kívánja felidézni az idén 65 éves Csorba Simon életművét. A kiállítás alkalmat adhatna a magyar művészetterápia művelői számára is hasznos áttekintésre, valamint a mesterről készült nagymonográfia pécsi bemutatására.
|
|
|
| |
vissza |
|
|
