|
| |
|
|
| |
HOLLÓSY Simon festőművész és a nagybányaiak (MNG) |
|
| |
|
|
|
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
| Galéria megtekintése |
| |
|
A nagybányai művésztelep gondolata Hollósy Simon (1857, Máramarossziget - 1918, Técső) müncheni magániskolájában született.
A mester tanítványaival és festő barátaival a magyar művészélet modernizálásáról álmodozott, nyitni szerettek volna az új törekvések felé. Münchenben csakhamar szembefordult az akkori akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, amelyben maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, és azzal, hogy a Münchenben kiállított francia képek (Courbet) újszerű értékeire hívta fel a figyelmet, a modern törekvéseknek nyitott utat. Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól.
Hollósy tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására, kísérletképpen 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely, mint a nagybányai irányzat bölcsője, fontos szerepet játszott a magyar festészet történetében. Rövidesen megtelepedett Nagybányán; iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a magyar festészet fejlődésének útját.
A festői fekvésű erdélyi bányavároskába érkezve fokról-fokra fejlesztették ki plein-air indíttatású művészetüket. Az azonos iskolázottság, a közös munkálkodás, a hasonló művészeti nézetek összekovácsolták a festőket és a hozzájuk csatlakozókat, bármennyire is különbözött egyéniségük. A nagybányai tapasztalatok, stílusuk bizonyos egységesítését vonta maga után.
Az első évben 46, aztán évente egyre több hazai és külföldi festőnövendék követte mesterét a színpompás nagybányai nyárba. Hollósy, nézeteltérések miatt, 1901-ben jött utoljára, utóbb Técsőre vitte tanítványait. |
|
|
| |
vissza |
|
|
