A szecesszió egyik legnagyobb és legérdekesebb művésze,. cseh festő, grafikus, díszlettervező, iparművész.unkásságát mutatjuk be cseh és magyar partnerekkel. Együttműködő partnereink a Regionální Muzeum v Chrudimi, a Moravská Galerie v Brně, MUDr.Zdenek.TRIMAL (Znojmo), PhDr.Jiři ŘAPEK (Prága) valamint a Magyarművészeti Egyetem Könyvtára.

A Belle Epoque egyik legjelesebb és legmarkánsabb képviselője. Nemcsak festő és grafikusművész volt, szobrászattal is foglalkozott, de az ékszerkészítés, egy belső tér díszítése és az iparművészet is érdekelte. Sajátos, különleges tehetsége azonban legteljesebben a díszítő grafikában nyilatkozott meg. Ennek köszönheti mindmáig élő hírnevét.

Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. A dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze.

A kiállítás keretében bemutatásra kerül egy 7 darabos eredeti fotóanyag, amelyet Mucha saját kezűleg készített a modelljeiről s ebben a formában még nem volt látható. Kiállításra kerül néhány könyvillusztrációja és kiadványa is.

Alfons Maria Mucha

1860 július 24-én született a, Dél-Morvaországi Ivančiceben,szülei Amalie és Ondřej Mucha.

1879, Mucha kérte a művész Zelený támogatását a prágai Képzőművészeti Akadémián, de elutasították . Ősszel Bécsbe utazott dolgozni a színházi díszleteket és függönyöket gyártó Kautsky-Brioschi-Burghardt céghez . A cég támogatta a részvételét az esti rajztanfolyamokon. Bécsben a zenében Strauss, a festészetben Hans Makart (1840-1884) uralkodott akkoriban. Muchát teljesen elbűvölte Makart személyisége és fantasztikusan kidekorált műterme.

1881.december 10-én tűz pusztította el a bécsi Ringtheatert és Mucha elvesztette állását. Átmenetileg Mikulovban telepedett le,ahol a helyi emberekről készített arcképfestésből élt. Lefestett mindenkit, és az egész környéket. Kifestette a városi színházat, játszott, sőt zenélt is a színpadon.

1882-1885 Khuen-Belasi gróf 1882-ben a Mikulovban letelepedett fiatal festőt kérte fel a Hrušovany-ban épülő kastélya díszítésére.Ebből az időből maradt fenn az Európa elrablása című ceruzavázlata. Mucha, miután befejezte a falfestményeket a grófnál, Bécsbe szándékozott visszatérni, hogy tökéletesítse magát a festészetben.A Kautsky-Brioschi-Burghardt cég hajlandónak mutatkozott, hogy visszavegye és foglalkoztassa. Khuen gróf azonban már tudta, hogy tehetséges fiatalt fedezett fel, és nem maradt közömbös további sorsa iránt.

1885-1886 tanulmányút Tirolban és Észak-Olaszországban (Velence, Firenze, Bologna, Milánó), gróf Khuennel együtt. Ősszel Mucha felvételt nyert a müncheni Akadémiára,ahol honfitársai,Ludwig von Löfftz és Johann Caspar Herterich iskolatársa volt s belépett az általuk alakított, Škréta nevét viselő egyletbe.

A fiatal festők naponta összejöttek Alfons szobácskájában és kompozíciós feladatokat adtak egymásnak. A rajzokat közzé is tették a Paleta című lapjukban, és más müncheni újságokban, így mindig volt némi jövedelmük.

1885 őszén Mucha Münchenben letette figurális festészetből a vizsgát.

1887 őszén érkezett barátjával, Korel Václav Mašekkel az új és modern Párizsba. Párizsban hallgatója lett a Julian Akadémiának. Tanárai is Jules Joseph Lefebvre, Jean-Paul Laurens és Gustave Boulanger. Mucha tanítás után rajzolt vagy franciául tanult. 1887 decemberében egy, az Akadémia által rendezett versenyen - más iskolák festői is részt vettek - első díjat nyert.

1888 júliusában elhagyta Párizst, ismét Hrušovanyba tért vissza, ahol befejezte a dekoratív festményeket. Miután visszatért Párizsba novemberében Mucha beiratkozott az Académie Colarossiba, a latin negyedben, ahol fő programja a rajzolás volt, és ahol egyszerre három kurzusra járt.

1889 . január 30-án levelet kapott Khuen gróftól, melyben az állt, hogy a gróf nem folyósít számára több anyagi támogatást. Így Mucha eredményesen folytatódó tanulmányai közepette egyetlen fillér nélkül maradt. Henri Bourrelier a Colin Kiadótól illusztrációt rendelt tőle, előleget utaltatott ki számára, orvost küldött hozzá, és a festő néhány nap múlva ismét a rajztábla előtt állt. Első illusztrációi a való életből vett pillanatokat ábrázolták.

1890 telepedett le a rue de la Grande Chaumiéren, madme Charlotte étkezdéje fölött. Ahol számos fényképet készített modellekről és barátairól, köztük Paul Gauguinről is.

1891 megismerkedett Les Nabis csoporttal. Ekkor kezdett dolgozni az Armand Colin kiadóval . 1890-91-ben, a "Színházi jelenetek" (Le Costume au Théâtre) című újságban először ábrázolta Sarah Bernhardt-t Kleopátra szerepében.

1894 végén az első plakát a Sarah Bernhardtról, Gismonda szerepében a Lemercier cég megrendelésére, mellyel egycsapásra Mucha lett a legkeresettebb plakátfestője a Belle Époquenak.

1894-ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán.

1895 kezdete hivatalos együttműködés Sarah Bernhardttal (plakátok,díszletek, jelmezek, ékszerek és frizurák). 1896-ben festette meg Mucha Sarah Bernhardtnak, mint Kaméliás hölgynek egy plakátját, melyet sokszor emlegetnek úgy, mint a szecessziós grafika egyik korai csúcspontját.

1896 Mucha stúdióba költözött a Rue du Val-de-Grace közelében Champenoisban. Szomszédja, a szobrász Auguste Seysses .

1897-ben jelent meg Mucha nagy zodiákus naptára. Champenois az 1897. márciusi kiállításra kinyomtatta a Salon des Cent-t.A Camis cég, amely a Les Amants plakátot nyomtatta, s amelynek Mucha reklámfejléceket is tervezett, kinyomtatta a Louchon, a Pireneusok királynője (Louchon, Reine des Pyrenées) plakátot is, aláírás nélkül ugyan de a reimsi kiállításon Mucha neve alatt mutatták be.

1897-ben a Szecesszió (Sezession) nevű bécsi egylet alapító tagja lett. Ugyanezen a néven még ebben az évben kiállítást is szerveztek.1898-ban készítette a Négy évszak című litográfiáját. Bár abban az időben Mucha fő tevékenysége eredeti litográfiák készítése volt, még foglalkozott illusztrációkkal, zömmel a régi szerződések alapján 1898-ben sokat utazik külföldön, főleg a Balkánon.

1899-ben Bosznia és Hercegovinába tesz körútat, hogy előkészítse a terveket Bosznia és Hercegovina a pavilonjához az 1900-es párizsi világkiállításon.
1900 A világkiállításon kapott arany-, ezüst-, és bronzérmet, egy érmet a szobrászatért is, az osztrák kormány a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki, és a Becsületrendet is megkapta.

1900-1901 terveket készít a Fouquet ékszerekhez Párizsban.

1902 A szobrász Auguste Rodinnal utazott Prágába és Morvaországba.

1903 október 17-én Párizsban megismerkedett a Chrudimból származó Marie Chytilovával, későbbi feleségével.

1904 Az első utazás az USA-ba, New Yorkba március 5-én. 1904-ben találkozott Charles R. Crane-nel Delmonicosban, egy banketten. Mucha, mint minden szláv szervezkedés lelke, felhasználta az alkalmat, hogy megalapítsa az Amerikai Szláv Társaságot,

1905 A második látogatása az USA-ba. A Képzőművészeti Akademia docenseként tanított New York, Philadelphia és Chicago városokban.

1906 nyitotta meg New York-i kiállítását április 3-án. Mucha 1906-tól tartósan az Egyesült Államokban maradt és ott kezdte családi életét. Június 10-én feleségül vette Marie Chytilovát Prágában. A házasságában két gyermeke született - Jaroslava (1909) és Jiří (1915). Kiállított Philadelphiaban, Chicagoban és Bostonban.

1909 egy monumentális sorozattal ünnepelte a szlávok őstörténetét a modern korig. Egy amerikai milliomos megbízásából Mucha 18 év alatt 20 monumentális festményből álló ciklust alkotott: a szláv népek történelmi eposzát festményekben.

1909-ben egy neves amerikai színésznő, Maud Adams számára megalkotta a legsikerültebb amerikai plakátjai közé tartozó Jeanne d'Arcot.

1910 Miután visszatért Csehországba,ahol anyagi függetlenségben élt Prágától északra egy kastélyban feleségével és két gyermekével.

1911-ben részt vett a prágai Városháza díszítésében . Sokat utazik külföldön, Oroszországban, Lengyelországban, Szerbiában és Bulgáriában készítí az első vázlatokat A szláv eposzhoz . Az ő Zbiroh kastélybeli stúdiójában fejezte be az első a vásznat .

1912 december 6-án bemutatta Prágában A szláv eposz az első három képét.
1918 az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, létrejön a Csehszlovák Köztársaság, ő tervezi az első Csehszlovák bélyeget és a bankjegyeket.

1919-ben A szláv eposz első tizenegy vásznának bemutatása a prágai Klementinumban .
1920 első felében a Szláv eposz bemutatása az Art Institute of Chicagoban, amelyet 600.000 ember nézett meg.

1921 januárjában A szláv eposz a Brooklyn Museumban, New Yorkban.

1928 szeptemberében befejezte a a teljes sorozat húsz jelentős vásznát A Szláv eposz bemutatása a nagyközönségnek a prágai Vásár-palotában. A családja is Prágába költözött.

1932 költözött családjával a Nizzába, Franciaországba két évre.

1933 kiállítás a Musée des Arts Décoratifsban

1934-ben a francia kormánytól megkapja a Becsületrendet .

1936 Az utolsó párizsi útja, amikor együtt állít ki a cseh Frantisek Kupka absztrakt művésszel.

1939 Mucha az elsők között volt, akiket az 1939-es német bevonulás után internáltak. A Gestapo tartóztatta le korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Röviddel később az internálás során kapott tüdőgyulladás a halálát okozta.

1939. július 14-én Alfons Mucha meghalt 79 éves korában . A hivatalos állami temetést, a város utcáin való gyászmenetet a német megszálló hatóságok megtiltották., A vyšehradi temetőben, a nemzet legjelesebb tagjainak fenntartott Slavinon (a Dicsőség Helyén) helyezték örök nyugalomra, ahol a gyülekezési és szólási tilalom ellenére hatalmas tömeg gyűlt össze.